Na szóval ott tartottunk, hogy a második X. ...körül voltam rajongva aznap, kaptam szamócás tortát, amibe a kis mocskok belecsempésztek egy kis marcipánt..és én utálom a marcipánt. Az első falat nem is tetszett, de a többi már csúszott rendesen...megbeszéltük, hogy legközelebb csak csokisat veszünk, abba nem lehet csalódni. Kaptam 20 szál rózsát, hogy még jobban tudatosuljon bennem hogy vége van ennyi volt :D (na jó nem...édes volt Zsolti nagyon-nagyon!) Este egy fergeteges sushi vacsit csaptunk a kedvenc éttermünkben. Nagyon durván sokan voltak, szóval sokat kellett várni, de megérte, mert utána alig tudtunk haza menni...épp ezért buszoztunk :D meg hát szakadt is az eső, szóval így volt a legjobb mindenkinek. Este egy kis Astival öblítettük a teli pocakot (:
Hatalmas kínlódások árán megvettük végre a nyári repjegyeket haza...Jean Pierre miatt volt hatalmas galiba, mert miért is szállítana élő állatot bármelyik légitársaság is a fedélzeten...egy légitársaság szállít..és tudjátok mit? kutyát...macskát...és TEKNŐST!!! mivaaan? ...édes istenem. Én meg nem vagyok állatkínzó, hogy a csomagtérbe tetessem, ezért ki kellett valami mást találnunk. Már minden mozgatható embert megpróbáltunk itt, de a szájhúzogatásban mindenki nagyon jó (persze megértem)...de hirtelen eszünkbe jutott az a kedves hölgy akitől vettük JP-t. Írtunk is gyors neki, és nagyon segítőkész volt, azt mondta természetesen nyaralhat náluk két hétig (: egy hatalmas hegy esett le a szívünkről, mert tudjuk, hogy ott jó helye lesz...bár ha belegondolok, iszonyatosan fog hiányozni.
Amúgy minden megy a régiben, dolgozunk és nézzük a neten az időjárás jelentést, hogy még 2 hét múlva is ilyen csodás márciusi időnk lesz...):
Az a bizonyos nap
természetesen a tortából ő sem maradt ki <3
